Személyre szabott ajánlatot szeretne?
Hívjon: +36 30 262 8669

Írjon: info@tiszaklima.hu

Innováció és szakértelem az Önök szolgálatában

Egyszerűen, párolgó folyadék hűti környezetét :-)

Például így hűti magát az is aki ezt éppen olvassa, kiizzad egy kis folyadékot a bőrére az ott elpárolog és már hűl is! Ez alapján már az ókorban is hűtötték az ivóvizet, még pedig áram nélkül. Egy agyag edénybe vizet töltöttetek, de itt nem alkalmaztak mázat, hagyták hogy egy kis mennyiség mindig kitudjon szivárogni. Az szépen elpárolgott a bent maradt mennyiséget pedig hűtötte a párolgás. Ha huzatos helyre rakták akkor még jobb volt a hatásfoka a hűtésnek. A klíma ezt az elvet használja ki, csak itt egy körfolyamatban megy a hűtés. Az egyszer már elpárolgott folyadékot nem hagyjuk veszi. Hanem ez elpárolgás után keletkezett gőz lecsapatjuk, és újra felhasználjuk. Tesszük mindezt a takarékosság és a környezet védelem érdekében.

Egy klíma 4 fontos elemből áll:

  • Kompresszor - ez felel a körfolyamat fenntartásáért
  • Elpárologtató - itt párolog el a folyadék (beltéri egység)
  • Kondenzátor - itt csapódik le az elpárolgott folyadék (kültéri egységben az a bordás izé)
  • Fojtás - ez felel a nagy nyomású kondenzátor és a kis nyomású elpárologtató elválasztásáért

Jöhet a kérdés, miért kis nyomás meg nagy nyomás?

Azt gondolom, azt már mindenki hallotta a víz forráspontja függ a nyomástól. A Mount Everest -en a kis nyomás miatt már 100 C fok alatt forr a víz, míg az autókban 110 C fokon sem, mert nyomás alatt tartják a rendszert. Akkor újra a klímáról. Tehát van egy rendszerünk amiben olyan folyadék van aminek a forráspontja légköri nyomáson -30°C fok körül van. Tehát a szabadba kiengedve egy pillanat alatt elillan, de ezt kerülni kell mert nagyon ózon rombolóak ezek a vegyi anyagok. Mind addig még a kompresszor el nem indítjuk azonos nyomás van a rendszerben. De ha beindítjuk a kompresszort az elpárologtatóban elkezd csökkenni a nyomás, a kondenzátorban pedig emelkedni fog.

Na de miért?

Mert van egy fojtásunk amin keresztül a gőz nagyon kis mennyiségben tud átáramlani. Az is tény hogy egy folyadék elpárolgásakor a keletkezett gőz sokkal nagyobb térfogatot képes kitölteni mint maga a folyadék. Erre sajnos példát nem tudok ide írni. (Kérem ha tud példát írja meg!) Tehát addig még a fojtáshoz gőz érkezik csak kis mennyiség tud áthaladni, ezért a folyadék amit most már inkább hűtőközegnek hívnák. kezd feltorlódni a kondenzátorban és nagy nyomáson cseppfolyósodni. Ha elég folyadék keletkezik az elér a fojtáshoz, azon átlépve a kis nyomású elpároltatóba kerül. Ott a kis nyomás miatt párolgásnak indul, de inkább forrásnak. Nagyon heves ez a folyamat ilyenkor, akinek van klímája az hallhatja is ezt a bugyogó hangot egy rövid ideig, ami természetes, nem hiba. Ha pedig egy folyadék elpárolog akkor ugye hőt von el, és már hűtünk is. Az így keletkezett gőzt a kompresszor elszívja, és a kondenzátorba pumpálja. Ott a nagy nyomás miatt felmelegszik, és ha lehűtjük akkor újra cseppfolyós lesz a hűtőközeg. És kezdődhet minden elölről.

Melegszik?

Igen melegszik mint a biciklipumpa mikor pumpáljuk a kereket. A klímákban a kondenzátoron és az elpárologtatón keresztül ventilátorok juttatják át levegőt. Ezzel a klíma mérete kisebb lehet és messzebb eljuttatjuk a hűvös levegőt mintha csak a levegő természetes áramlását használnánk ki. Úgy is működne a klíma csak jó nagy darab szerkezet lenne. Ezek után teljesen jogos a kérdés miért van akkor olcsó és drága klíma, ha mind így működik?

Az ördög a részletekben lakozik. A kompresszor lehet dugattyús, forgó (rotációs), csiga (Scroll, E-scroll), csavar. A csavart az nagy gépekben használják, a csiga a legmodernebb és kb 5kW-os gépek felett használják. A forgó a legelterjedtebb és legolcsóbb, de nem a leghatékonyabb. A fojtás a legegyszerűbbnek tűnő szerkezet és mégis ezen lehet a legtöbbet nyerni vagy bukni. Az klímák csak egy kapilláris cső darabot kapnak a gyárban. Ez működik de csak nagyon kicsi hőfoktartományban tud jól adagolni. Adagolónak is szokás hívni szakmai körökben nem fojtásnak. De miért kell adagolni? Mert nem mindig kell egy klímát teljes gázon menni-e. Van amikor csak 26 fokos szobát kell hűteni van amikor 35 fokosat. Ha mindig ugyan annyi hűtőközeget engedünk az elpárologtatóba akkor 26 foknál túl sok 35 -nél pedig kevés lesz. Mert ugye minél melegebb van annál többet eltudunk párologtatni és minél hidegebb van annál kevesebbet. És a kompresszor nem tud csak gőzt szállítani. Mert ugye a folyadékok össze nyomhatatlanok. Ha kevés párolog el mert hideg van a helységben akkor a kompresszor kisebb nyomás tud létre hozni az elpárologtatóban.

Az miért nem jó?

Mert a klímákban érdemes 0 Celsius körül tartani a hőfokot, ha kisebb a nyomás akkor kisebb az elpárolgási hőmérséklet is és ráfagy a levegő páratartalma az elpárologtatóra. A jég pedig szigetel rontja a hatás fokot, illetve nem tudjuk cseppvíz formájában elvezetni. Ezért a modern gépek egy bonyolult logika szerint vezérlik elektronikusan az adagoló szelepet és a kompresszort is. Az adagoló az mindig csak annyit adagol ami el is tud párologni, a kompresszor pedig csak azzal a sebességgel forog hogy éppen 0 Celsius legyen az elpárolgási nyomás. Ezeket a gépeket inverter-es klímának szokás nevezni. Ezeknek is már két fajtája van az AC és DC inverteres. A DC inverter a legújabb de már megfizethető technika. Egy inverteres klíma is a Váltakozó feszültségű (AC) hálózatról üzemel. De ahhoz hogy kompresszor fordulatszáma változzon meg kell változtatni annak frekvenciáját. Vagy még sem? A hagyományos AC inverteres klímák a váltó 220V -ot egyenirányították, és abból készítettek egy más frekvenciájú feszültséget. A DC (egyenfeszültségű) klímák már nem alakítják vissza váltóvá a feszültséget, hanem ennek erejét szabályozzák. Ami sokkal gazdaságosabb mint újra váltóvá alakítani. Inverteres klíma működése.

És végül egy két szó az elpárologtató és a kondenzátorról. Ezek is furcsa szerkezetek, igaz ezek nem forognak nem mozognak de azért itt is profi technikák vannak manapság. Hogy minél kisebb legyen egy klíma ezért a hőcserélők csöveinek belsejét nem simára hanem huzagoltra készítik. Ezzel is növelve a hatékonyságát. Az elpárologtató külső felületét különleges anyagokkal kell bevonni ha nem akarjuk hogy a rácsapódott párában baktériumok telepedjenek meg. Ezek az anyagok általában valamilyen nemesfém azoknak van természetes baktérium ölő hatásuk, de ugye ezek a fémek nem olcsók. Még ha nagyon vékony rétegben kerülnek is fel.

 

És hogyan fűt a klíma?

Ugyan úgy ahogyan hűt! Az alábbi kis videó talán érthetőbbé teszi az itt leírtakat.

Bután hangzik, de így van. Kint ugye azt mondjuk 0°C fokban hideg van. Nekünk embereknek igen, a jegesmedvének kellemes. A fizikában a 0K=-273,15°C -nál van hideg ott amikor a molekulák már nem végeznek hőmozgást tehát a 0°C=+273,15K ami meglehetősen meleg. A klíma meg ugye képes a meleget szállítani egyik helyről a másikra. Egy egyszerű 4 járatú szeleppel meg kell fordítani a folyamatot. Kint hűteni kell és a kint összeszedett meleget bent leadni. Röviden ennyi. Ezt a modern klímák nagyon hatékonyan tudják. 1kW/h villamosenergiából akár 5kW/h hőenergiát képesek beszivattyúzni. A megfizethető klíma manapság 3,6kW/h-át ezeket nevezzük manapság "A" energiaosztályos klímának.

Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket hogy üzlethelyiséget nem tartunk fent, megrendeléseiket kizárólag emailben fogadjuk el. Az oldalon feltüntetett árak tájékoztató jellegűek és nem minősülnek hivatalos ajánlattételnek addig, amíg a megrendeléseket írásos formában vissza nem igazoljuk.
Árak a készlet erejéig érvényesek és az árváltozás jogát mindenkor fenntartjuk. A feltüntetett árak bruttó fogyasztói árak, tartalmazzák az ÁFA-t és az újrahasznosítási díjat.
A feltüntetett márkanevek, logók és fantázia nevek bejegyzett cégek tulajdonai, a készülékek könnyebb azonosíthatósága érdekében szerepeltetjük őket!